Fekete György írása a Balaton-parti fejlesztésekről

2021.03.14

"Meggyőződésem, hogy a Balaton nem erre van predesztinálva."


Gondolataimat rövid történeti áttekintéssel kezdem.

A keszthelyi Festetics kastély 19. század utolsó negyedében végzett jelentős bővítése, II. Festetics Tasziló a későbbi herceg megbízásából történt. A főépület előtti félkör alakú területet a várostól megszerezte, cserében átadta a városnak a Balaton partot. Ezen a területen Keszthely város vezetése közparkot alakított ki, illetve közhasznú épületeket húztak fel.

A század utolsó évtizedében a Balaton és Hullám szállodák, Szigetfürdő, csónakházak, zenepavilon és hajókikötő lett kialakítva. Ezek a létesítmények a város közönségének pihenését, szórakozását, rekreációját, sportolási lehetőséget és a turisták kényelmét és ellátását szolgálták. Ezt a koncepciót a huszadik században megvalósult építkezések is szem előtt tartották. A Motel, majd a későbbi Phoenix, Helikon Szálló, Via Szálló és a Hullám Szálló bezárásukig ezt a funkciót látták el.

A vasút és a Balaton part által határolt területre lakóházakat nem szabadott építeni.

Ezt a szabályt megváltoztatva a volt Hotel Via és a vitorlás kikötő közötti területen lakópark épült. A szállodák bezárva szomorú képet festenek a "Balaton fővárosának" legértékesebb területén. Az elmúlt évben helyi vállalkozók megvásárolták a Hullám és Balaton szállót és a mögötte lévő területen öt épületből álló apartman házat kívánnak felépíteni. A terveket látva ezt akár lakótelepnek is nevezhetnénk.

Részben örülök, hogy helyi vállalkozók végre fejlesztenek valamit a parton, ezért csak óvatosan fogalmaz meg kritikát egy lokálpatrióta, de aggályos, hogy a két szálloda felújítása bizonytalan távoli jövőbe tolódik.

A Balaton szálló mögött felépülő házak a jelenlegi tervek szerint behatárolják, illetve ellehetetlenítik a szálloda majdani bővítését.

Véleményem szerint a szállodát műemlék jellege miatt csak a teniszpályák irányába lehetne bővíteni. Mai formájában a Balaton épületében 20-25 szobát lehetne kialakítani a Hullám szállóban 50-et. A szállodás szakmában eltöltött 42 évem tapasztalatai birtokában bátran kijelenthetem, hogy a két épület önálló szállodaként nem rentábilis, de együtt tud gazdaságosan üzemelni.

Megértem, hogy az ingatlan fejlesztőnek 220 lakás felépítése és értékesítése a mai kereslet ismeretében, gyorsabb megtérülést jelent, mint egy szálloda munkaigényes és költséges üzemeltetésből remélve a beruházás hosszú tavú megtérülést. Ezen a rendkívül értékes területen megvalósuló lakópark a városnak semmilyen hasznot nem jelent, míg egy szálloda idegenforgalmi és építményadót fizet a város büdzséjébe és új munkahelyeket teremt. Ezért fontos lenne a városnak garanciát kapni a szállodák belátható időn belüli felújításra.

Midőn ezeket a sorokat írtam, értesültem arról, hogy az I. osztályú kemping helyére is 288 egységből álló lakóparkot terveznek. Meggyőződésem, hogy a Balaton nem erre van predesztinálva. A tó amúgy is kényes ökológiai egyensúlyát a túl építkezés veszélyezteti.

Fekete György


A szerzőről:

Fekete György negyven évet dolgozott a turizmusban. 1980-tól a keszthelyi Helikon igazgatója lett. 1990-től a Danubius három területi egységének lett a vezetője, és ezzel párhuzamosan a négycsillagos hévízi Health Spa Resort (volt Thermál) szálloda igazgatója volt. 2002-től a Hévíz-Balatoni Területi Igazgatóság első számú vezetőjének nevezték ki. Irányítása alá tartozott a hévízi DHSR Hévíz és DHSR Aqua, a keszthelyi Hotel Helikon, valamint a balatonfüredi Hotel Annabella és Hotel Marina.

A szakember az évtizedek alatt rengeteget tett a hévízi gyógyszállodák sikeres működéséért, több szakmai szervezet tagja: a Magyar Szállodaszövetség alelnökeként, valamint a Balatoni Regionális és a Hévízi Idegenforgalmi Bizottságban is vállalt feladatokat.

Fekete György a négy évtizedet felölelő pályafutása során nemcsak a Danubiuson belül, hanem hazai és nemzetközi szakmai körökben is méltó elismertséget szerzett. 2001-ben "Pro Turismo" - díjjal, majd a Magyar Szállodaszövetség által alapított "Az Év Szállodása"- díjjal tüntették ki. 2009-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatát vehette át.

Fekete György a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem turizmus szak címzetes egyetemi docenseként, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanított a 2010-es nyugdíjazását követően szerepet vállalva a jövő szállodásainak oktatásában,