Keszthely inverze

2015.12.21

"Ugyanúgy kell törődni a város azon részével is, amelyik nem kerül a képeslapokra"  - Béres Attila

Béres Attila eddig négy kontinensre tervezett házakat, közös munkáik száma lassan eléri a százat azzal a norvég építészirodával, amelynek távmunkában dolgozik. Szarajevóban, Ljubljanában, Budapesten tart előadást, kerekasztal-beszélgetésen vesz részt, saját cégét terelgeti. Ez alkalommal mint a Keszthelyi Városvédő Egyesület vezetőségi tagjával beszélgetünk a közösségi kezdeményezésekről.

- A harmadszor megalakuló városvédő egyesület négy életre hívója közös gondolkodásra invitált a megvalósítható elképzelésekről. Az alapítók nem titkolt célja az volt, hogy a korosztályomat és a nálam fiatalabb generációkat is megszólítsák. Négy kontinensen, több országban 80-100 projekten dolgoztam a norvég Saunders Architecture építészirodával, sokféle emberrel, munkamódszerrel és hozzáállással találkoztam, ami hasznos lehet az egyesületnek.

A jobbítási szándék benne van az emberekben. Együtt, egy közösségként, egymást erősítve elérhetjük a közös célokat.

- Miben más ez a városvédő egyesület, mint az előző kettő?
- Újak a módszerek. Ez egy alulról jövő kezdeményezés, és rendkívül fontos, hogy összegyűjtsük az ötleteket. Nekem van egy már-már mániás elképzelésem: egy ötletes láda, amelybe minden városlakó beledobhatja az elképzelését, az illetékesek pedig eldönthetik, hogy az életképes-e. Például arról, hogy az évtizedek óta üresen álló Balaton Szálló épülete milyen funkciót töltsön be a jövőben. Politikai kötődésektől mentesen olyan célokat fogalmazunk meg, amelyek a város szeretetéből adódóan Keszthely érdekeit szolgálják, ez lehet a közös nevező.

- Harcos hozzáállás kell ahhoz, hogy ne csukjanak be minden ajtót az ember orra előtt. Ez külföldön is így működik?
- Bukarestben egy civil építészcsoport engedély nélkül épített néhány ülőbútort a város egy olyan részére, ahol korábban autók foglalták el az élhető városi tereket. Az emberek örömmel használták, hiszen igény volt rá. Néhány évvel később, mikor felújították a városrész köztereit, ez a pihenősarok is belekerült a tervekbe. Mi persze lépéseinket a városvezetéssel egyeztetjük, de a jó ötleteknek Keszthelyen is meg kell teremteni a megvalósulás lehetőségét. Ilyen például az egyesületnek a város tiszta levegőjéért indított kezdeményezése: egy kiadványban foglaltuk össze a tudnivalókat arról, hogy mivel jár az, ha valaki szeméttel vagy nyomdai termékekkel tüzel, mennyire károsítja az egészséget, a környezetet. Változást hozhat, ha lakossági párbeszéd indul a hasonló témákról. A városrendezés esetén hasonló példa lehet a fejleszteni vagy fejlődni hagyni kérdéskör. A város felújításra szoruló társasházas övezeteiben javaslatunk szerint nem különálló épületfelújításokban, hanem közös rendezési elv szerint érdemes gondolkodni. Így egy üdítő városi környezet jöhet létre, amely évek múlva is harmóniát sugároz. Hasonló eset a Festetics-kastély parkjából nyíló kilátás: a turista, ha körbenéz, látja a csodálatos kastélyt, a gyönyörű kertet, majd a tekintete beleakad a leromlott állapotú társasházakba... Az időszerű korszerűsítés során egységes képbe lehet szervezni ezen épületeket, ez korszakos lehetőség.

- Részekre lehet szedni a várost ilyen szempontból?
- Igen, és érdemes is! Nemrég volt tagtoborzó gyűlése a városvédő egyesületnek, amelyen tartottam egy rövid előadást: megmutattam, mi marad a városból, ha letakarjuk a turistalátványosságokat, a nevezetességeket. Meglepő volt az eredmény: Keszthely "képeslapjának" inverze érdekes képet mutat. Az egységes lakóövezetek szépen kirajzolódnak, megmutatva, melyek azok a foltok, amelyekkel törődni szükséges. Nemcsak azzal kell foglalkoznunk, ami Keszthelyből a képeslapokon látható, ugyanúgy kell kezelni a város többi részét is, hiszen az itt lakók ott töltik az idejük java részét.

- Az utolsó kérdés mindig a pénz.
- Van egy összeg, amellyel a város gazdálkodhat. Van, amire elég, van, amire nem. Azzal szükséges foglalkozni, hogy ami van, jó helyre kerüljön. Ebben is próbálunk ötleteket adni.

- Lesz-e negyedik városvédő egyesület Keszthelyen?

- Hivatalosan a napokban alakult meg az egyesület, de már van jó néhány futó projektünk (faültetés, műemlékek gondozása, a város kulturális örökségének a kezelése), és már kézzelfogható eredményeink is vannak. Ez biztató jel, azt mutatja, hogy van igény a munkánkra.

Fontos azonban, hogy ne csak a turisták miatt fejlesszünk, hanem az itt élőkre is koncentráljunk.

Szeretnénk megszólítani a város lakóit, hogy javaslataikkal, együttműködésükkel segítsék a munkánkat. Külön figyelmet szeretnénk fordítani az itt élő és tanuló diákságra. A városon is múlik a jövőjük, de ez fordítva hatványozottan igaz. Célunk, hogy ezt tudatosítsuk.

- Hiányzik az ön korosztálya a városból?
- Nagyon hiányzik. Sokan mentek külföldre, Budapestre. Csak ha a baráti társaságomat nézem: jól képzettek, nagyon szeretik Keszthelyt, de nem tudnak visszatérni. Látni kell, hogy bizonyos pályák innen elvezetnek. Közös feladatunk a fiatalság támogatása, a vállalkozó kedv erősítése és a városban rejlő lehetőségek hangsúlyozása!